“Mi nem technikákat tanítunk, hanem szemléletet formálunk újfajta megközelítéssel”

Várkonyi Zsuzsa pszichológussal, a Gordon&TA Kft szakmai vezetőjével beszélgettem tréningről, coachingról, szakmáról…

Zsuzsa otthonában fogadott, abban a barátságos, meleg hangulatú, könyvektől és növényektől belakott szobában, ahol az ügyfeleit, pácienseit is meghallgatja egy-egy terápiás, coaching vagy szupervíziós beszélgetés alkalmával, hiszen ő több segítő szakma keretrendszerében is dolgozik. Mai beszélgetésünk során elsősorban azzal a kérdéssel fordultam hozzá, hogy mi különbözteti meg a Gordon&TA Kft által kínált szakemberképzést a piacon elérhető többi coach- és tréner-képzésektől.

Rögtön arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a coaching népszerűsödésével a tréning mintha mostoha szerepbe került volna; úgy tűnik, ma minden problémára a coaching a jó válasz.

„A tréningszakma 5O éves múltra tekint vissza, míg a coaching úgy 3O évvel ezelőtt indult. Világos definíciónk van arra vonatkozólag, hogy milyen fejlesztésre jó az egyik, illetve a másik eszköz” – mondja Zsuzsa – „A tréning egyértelműen készségeket fejleszt, mégpedig a tréner által előre meghatározott tematika alapján. Fontos jellemzője, hogy két- agyféltekés tanulás: a jobb agyfélteke élmény szinten éli át újszerű tapasztalatait, ami a bal agyféltekének ’címzett’ információval ötvöződve válik tudatos és tartós hatású tanulássá. Carl Rogers vezette be a Significant Learning, azaz a Lényegi Tanulás fogalmát, ezen azt a fajta tanulást értette, amelynek során az adott területen véglegesen megváltozik hozzáállásunk. Egy jó tréning is pontosan ezt teszi, de ehhez persze sok gyakorlásra is szükség van.”

Tehát mondhatjuk, hogy a jó tréning szemléletet formál?

„Igen. Mi nem technikákat tanítunk, hanem szemléletet formálunk, újfajta megközelítéssel, majd ezt gyakoroltatjuk: élményeket adunk hozzá, és így készségszintre helyezzük.”

Ez így megfogalmazva teljesen érthető és egyértelmű, de akkor hol a helye a coachingnak?

„Ha egy fejlesztésre szoruló készség valakinél nem ’mozdul’ az erre szolgáló tréning nyomán, annak általában valamiféle belső akadálya van. Ilyenkor leginkább a coaching lesz a megfelelő segítség. Vezetőknél sokszor látjuk, hogy olyan témákat hoznak be a coachingba, amit nem akarnak másokkal – és legkevésbé saját kollegáikkal, beosztottaikkal – megosztani. Ez a szakmai/vezetői coaching leggyakoribb mozgatórúgója. Jó esetben ez is két-agyféltekés folyamat, de a tematikát itt minden esetben a coacholt szakember adja, vagyis az ő egyéni célkitűzései szabják azt meg. Trénerként tehát egy előre megszerkesztett tematika alapján dolgozunk, míg a coaching-folyamatban az irányítás minden esetben az ügyfél kezében marad. Eközben arra is figyelnünk kell, hogy mi a felelősség megosztása kettőnk között; maximálisan ügyelnünk kell diszkréciónkra és ezt etikusan kezelnünk a szponzorral szemben is.”

Akkor már csak a team vagy csoportos coachingot illetve a szupervíziót illesszük hozzá ehhez a rendszerhez, hiszen az egyik nagyon népszerűvé vált az elmúlt időszakban, a másikra pedig a segítő szakmák gyakorlóinak elengedhetetlenül nagy szüksége van.

„Igen, a csoportos coaching valóban népszerű mostanában. Helyesen megválasztott eszközként olyan helyzetekre való, ahol az egyéni coachinghoz hasonlóan egy fajta működési elakadásról beszélhetünk, de a csapatnak nem egymással van baja, hanem egy külső tényezővel, helyzettel, kapcsolattal. Ilyen lehet például a főnök, a megrendelő vagy akár egy beszállító. Ezzel szemben a szupervízió a munkahelyi elakadások kibogozására használt, leginkább csoportos formában alkalmazott eszköz.”

Továbbra is lenyűgöz Zsuzsa letisztult, pillanatig sem habozó lényeglátása ezekben a sokszor zavarosnak tűnő kérdésekben. Milyen sokat segítene, ha ezeket a határvonalakat ebben a szakmában mindenki ennyire világosan és tisztán látná, értené és alkalmazná is!

Most, hogy a tréning és coaching területeit ilyen pontosan körbejártuk, arról kérdeztem Zsuzsát, hogy a rengeteg coach- és tréner-képzés között a Gordon&TA Kft szakemberképzései miben nyújtanak mást, újat, hogyan különböztetik meg magukat a többi választható képzéstől? Erre is nagyon határozott és pontos választ kaptam.

“Hisszük, hogy bármilyen téren akkor tud a segítő megbízható munkát végezni, ha az önismeret magas szintjén áll. Éppen ezért nálunk minden szakemberképzés önismerettel kezdődik, a saját vakfoltok, elfogultságok, hiedelmek és hiányosságok feltérképezésével, mert ezek olyan torzításokat okoznak a coacholt szakemberben vagy tréning-résztvevőben, ami nem róla szól, hanem segítője torzításairól.

Az egyik legfontosabb jellemzője a Gordon&TA Kft által nyújtott képzéseknek tehát az önismeret fejlesztése. Ezt az önismereti pluszt a résztvevő jól tudja használni segítő munkájában. Kétféle eszköztárat adunk: a Gordon féle kapcsolati modellt, ami már önmagában – az én-üzenetek és értő figyelem révén – nyújt tükröt, a TA (=Tranzakció Analízis) pedig egy didaktikus tananyag formájában mélyíti ezt tovább. Ennek segítségével a kapcsolatkezelés rejtett motívumait és megnyilvánulásait is fel tudjuk ismerni, és a korábban reménytelen játszmáknak is megtaláljuk a gyökerét, és ki tudjuk váltani egészséges kapcsolati működéssel.” Azaz a Gordon&TA Kft szakemberképzése nem más, mint a ‘hatékony és tisztességes kapcsolati működés iskolája’.”

Ez bizony egy sokat igérő meghatározás, de bontsuk le, mi is van mögötte. Zsuzsa erre határozottan így reagált:

  • nem manipulálunk,
  • nem rejtőzködünk,
  • nem ámítunk és
  • nem locsogunk.

Mire számíthat tehát az, aki a Gordon&TA Kft valamelyik szakemberképzése mellett teszi le a voksát? Milyen a képzések légköre és szemlélete?faggatom tovább a szakmai vezetőt.

“Eredményes fejlődést csak motivált tanulás hozhat. Mi ‘túszokat’, akik valamilyen nyomás hatására jönnének, nem fogadunk el; csak motivált, érdeklődő résztvevőkkel szeretünk dolgozni. Ezt minden esetben egy motivációs beszélgetés keretében mérjük fel. A diszkréció természetesen alapszabály, de trénereink és coachaink viselkedési mintája is komolyan erősíti a bizalomra épülő légkört. Programjaink bármely pontján eldöntheti a résztvevő, hogy részt vesz-e, vagy inkább passzolni akar. De az a tapasztalatunk, hogy a résztvevők a látszólag passzívabb jelenlét perceiben is elmélyülten tanulnak.”

Végezetül még arról is beszélünk néhány szót, hogy milyen megbízásoknak örülnek a legjobban, milyen a Gordon&TA Kft ideális ügyfele.

“Azt szeretjük leginkább, ha komplex fejlesztő programok kialakításába von be minket az ügyfél, hiszen az alapos előzetes interjúk, az egyéni és csoportos felmérések ilyenkor garantálják leginkább a sikert. Programjaink sokszínűségét többéves tapasztalataink alapján alakítottuk ki, mindig szem előtt tartva az adott ügyfél helyzetét, adottságait és igényét.”

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a Gordon&TA Kft coach- és tréner-képzése önismeretre, gordoni kommunikációs elemekre és a tranzakció-analízis által nyújtott specifikus eszköztárra épül. Ebből fakadóan olyan segítő szakembereket indít útnak, akik komplex, sokszínű eszköztárral tudnak megközelíteni egy adott szakmai/vállalati megkeresést. Zsuzsa záró gondolata ezt jól alátámasztja:

“A programjainkban vannak közös elemek, melyek a különböző segítő foglalkozásokban egyaránt elengedhetetlenek, de nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a különféle segítő szerepköröknek hol vannak a határvonalai, a csapdái és az alkalmazhatósága.”

Akit a téma mélyebben is érdekel, látogasson el december 14-én a Professzionális Coaching Egyesület szervezésében megrendezésre kerülő estre, ahol F. Várkonyi Zsuzsával hasonló témában fogunk beszélgetni.

A következő Coach Képző Akadémia 2016. február 19.-én indul, jelentkezni még lehet!

Eperjesi Amina

Oszd meg!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
 
Mutasd!
Rejtsd el!