Vezetők mentorálása

Leggyakoribb kihívásaik, nem fontossági sorrendben, hanem egyszerűen ábécébe sorolva:

• Bátorítás hiánya
• Bizonytalanság
• Családi krízisek
• Egymásnak sok esetben ellentmondó elvárások
• Etikai zűrzavar
• Fiatal generációk irány- és példamutatás-keresése
• Hivatás során bekövetkező buktatók, válságos helyzetek
• Idősek tekintély-elvárásai
• Őszinte visszajelzések hiánya
• Reflektorfényben való élet
• Személyes-közösségi kapcsolatok hiánya
• Teljesítménykényszer
• Téves meggyőződések
• Vezetői pozíció elvesztése
• Vezetői pozícióból származó konfliktusok

Os Guinness „Az elhívás” című könyvében mélyrehatóan hívja fel a figyelmet a veszélyes következményekre:

„Szeretnénk a dolgokon változtatni. Szeretnénk nyomot hagyni magunk után. Arra vágyunk, amit Ralph Waldo Emerson így fogalmazott: egy kicsit jobb világot hagyjunk az utódokra. Türelmetlenül keressük annak bizonyosságát, hogy vajon teljesítjük-e azt a feladatot, amiért a világra jöttünk. A siker minden más ismérve – gazdagság, hatalom, rang, tudás, barátság – kongóan kiüresedik, ha ezt a mélyebb vágyat nem elégítjük ki. Ez az üresség és céltalanság egyeseket… „csendes kétségbeeséshez” vezet, másokat ennél is kínzóbb kételyekbe taszít.”

Nem szabad beletörődni abba, hogy a vezetők egyedül küszködjenek a fent említett szívszorító problémákkal és fájdalmas következményeikkel. A vezetésfejlesztés egyik igen hatékony eszköze a mentoring. A mentori kapcsolat hatalmi viszonyoktól mentes és kölcsönösségen alapszik, melynek célja, hogy támogatást, bátorítást, tudást és visszajelzést adjon a vezető számára.

A mentorálás korunk vezetőinek menedzsmentszakmai és emberi fejlődésének nélkülözhetetlen támogatója – legfőképpen az alábbi területeken:

• Korai problémaészlelési és –megoldási készségek fejlesztése
• Feladatok sokasága és a szükséges kompetenciák rendszerbe szervezése
• Hosszú távú szakmai- és karriertervek felismerése és megvalósítása
• Korszerű és megalapozott menedzsmentmódszerek megismerése
• Tanulás saját hibákból is, a korrekciós lehetőségek felismerése
• Kommunikáció javítása a személyes, szervezeti és külső kapcsolatokban
• Ön-vezetési és jellemformálási készségek erősítése
• Kritikákkal, bírálatokkal, negatív visszajelzésekkel és „rossz” hírekkel való megbirkózás
• Etikai dilemmákban való helytállás
• Kiégés, cinikussá válás és megkeseredés elkerülése
• További információforrások – például: releváns irodalom, konferenciák, kurzusok, műhelymunkák; építő kapcsolatok; más szakemberek; történelmi „mentorok” – megtalálása

Egy valódi fejlődést elősegítő mentor kiválasztásánál számos szempontot kell figyelembe venni, melyek közül a legfontosabbak:

• Élvezi a mentorált vezető bizalmát
• Tapasztaltabb (idősebb) a mentoráltnál
• Kritikus tudásátadási és empátiás képességgel rendelkezik
• Független a szóban forgó szervezeti hatalmi viszonyoktól
• Komoly vezetési ismeretekkel és számottevő gyakorlattal rendelkezik
• Ismeri a vezetők és vezetés dilemmáit és elkötelezetten keresi ezek megoldását
• Őszinte, jellemes és diszkrét
• Nem teszi a mentorált vezetőt semmilyen szempontból függővé saját személyétől

A mentoring folyamat több építőelem megfelelő alkalmazásából áll:

• A potenciális mentorral való megismerkedés és pozitív megítélés esetén felkérés a mentori szerepre
• Az együttműködés kereteinek közös meghatározása
• Kötetlen beszélgetéssorozat
• rugalmas tematikával és napirenddel
• 2-4 hét gyakorisággal
• 1,5-2 óra hosszú eszmecserékkel
• 5-10 alkalommal
• mindkét fél részéről felfüggeszthető vagy megszakítható módon
• Kapcsolattartás a beszélgetési alkalmak között telefonon és e-mailen keresztül
• További információforrások közös kiválasztása és ezek feldolgozásának kiértékelése
• A tanulási folyamat kölcsönös áttekintése

A mentoring folyamat részletei:

Előzetes ajánlatkérésre, az ügyféllel, Megbízóval közösen határozzuk meg az időpontokat, helyszínt és egyeztetjük az egyéb technikai részleteket. A jobb oldalon található űrlap kitöltésével tudja velünk felvenni a kapcsolatot.

Dr. habil. Tomka János

• villamosmérnök és mérnöktanár
• PhD, gazdálkodás és szervezéstudományok
• a teológia habilitált doktora
• Professor Emeritus
• vezetői mentor
• vezetői műhelyek moderátora

Több évtizedes felső vezetői és kiterjedt felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg a Pünkösdi Teológiai Főiskola vezetéstudományi szakterületének felelőse. A Magyar Tudományos Akadémia Tudásmenedzsment Munkabizottsága és a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Menedzserek Országos Szövetségének tiszteletbeli tagja. A Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága (a CBMC International és az Europartners tagszervezete) tagja, 1994-2004 között elnöke. Szak- és tankönyvei:

• A megosztott tudás hatalom; Harmat Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-288-006-8.
• Bőgel Györggyel közösen írt A Biblia és a menedzsment háromkötetes sorozat; Harmat Kiadó, Budapest:
  • Vezetés egykor és most (második kiadás: 2019, ISBN 978-963-288-443-1)
  • Megéri jónak lenni? (másodok kiadás: 2019, ISBN 978-963-288-449-3)
  • Mit hagyunk magunk után? (2018, ISBN 978-963-288-432-5)
• A bizalomépítő vezető – A gyanakvás mérgétől a bátor elköteleződésig; Harmat Kiadó, Budapest, 2022, ISBN 978-632-288-700-5.

Szakterületei:

• Tudásmenedzsment – szakmai közösségek építése és integrálása a szervezeti struktúrába
• Szervezeti és vezetői etika
• Bizalomépítés
• Béketeremtő konfliktuskezelés
• Az együttműködéshez szükséges tényezők és erények
• Az őszinteség kultúrájának építése
• Vezetői műhelyek moderálása