Miért olyan nehéz asszertíven kommunikálni?

 

Sokszor hallhatjuk napjainkban, hogy kommunikáljunk asszertíven és megoldódnak a problémáink, vagy legalábbis az esélyeink sokkal jobbak, hogy egy közös nevezőt találjunk egy konfliktus helyzetben. Ez jól hangzik, de a gyakorlat azért nem ilyen egyszerű, így érdemes lehet megnézni, hogyan is kellene asszertíven kommunikálni és miért megy ez mégis sokszor nehezebben, mint szeretnénk. Ebben a cikkben, körbejárjuk, mi a 3 leggyakoribb akadálya annak, hogy nem működik az asszertív kommunikáció és hogyan lehet ezeken túljutni.

Mielőtt belevágunk, azért tekintsük át, mi is az asszertív kommunikáció és gondolkodás, ebben a korábbi cikkünkben ezt hosszan tárgyaltuk.

Nagyon summásan, az asszertivitás lehetővé teszi, hogy az egyén saját érdekei szerint cselekedjen, túlzott szorongás nélkül álljon ki a jogaiért és azokat úgy érvényesítse, hogy mások érdekeire is tekintettel legyen (Alberti és Emmons, 1974.)

Ez érthető, egyszerűnek és nagyszerűnek hangzik, de sokkal nehezebb a gyakorlatban létrehozni, pláne egy fontos kapcsolatunkban és/vagy hozzánk közel álló emberrel. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen nehézségek adódhatnak, hogy ezeket nagyobb tudatossággal tudjuk kezelni és felismerni és talán több megértést is adhassunk magunknak, ha nem sikerül minden helyzetben felnőtten működni.

 

Félelem a konfliktusok következményeitől (1.)

 

Talán az egyik leggyakoribb ok, ami az asszertív kommunikáció fő akadálya lehet, az a konfliktustól vagy a negatív következményektől való félelem. Sokan attól tartanak, hogy az önérvényesítés haragot, elutasítást vagy egyenesen valamiféle megtorlást vált ki mások részéről. Ezért elkerülik az összeütközéseket, inkább alkalmazkodnak a másikhoz, nem vállalják fel saját érzelmeiket, gondolataikat, igényeiket.

Igen, ám a konfliktusok elkerülésének azonban negatív következményei is lehetnek, például harag, frusztráció vagy az önbecsülés elvesztése saját magunk iránt. Ennek a félelemnek a leküzdéséhez tud segíteni, az ha valaki felismeri, hogy az asszertivitás nem azonos az agresszióval, és joga van véleményét és igényeit konstruktív módon kifejezni. Érdemes persze felkészülni a másik lehetséges reakcióira is, és gyakorolnia kell, hogyan kezelje ezeket a reakciókat nyugodtan és tisztelettel.

Pontosan ezért érezzük eleminek, hogy tréningjeinken az Én-üzeneteket, mint az önkifejezés eszközét és az ellenálláskezelést és mélységében elsajátíthassák résztvevőink, mert ahhoz hogy az élethelyzetekben ne a fenti működés álljon elő, hanem újra lehessen ezeket a helyzeteket írni asszertíven, ahhoz ezek a készségek és gyakorlásuk elengedhetetlen.

 

Asszertív kommunikációs készségek és önismeret (2.)

 

Ez elvezet egy másik gyakori okhoz, és az a készségekhez köthető ami részben az asszertív kommunikációs készségeket jelenti részben a tranzakcióanalízis alapjainak ismeretét.

Hiszen un. én-üzenetet is lehet úgy mondani, olyan testbeszéddel, hanghordozással és mimikával, ami az amúgy megfelelő kommunikációs technikát is odavágja. Több kutatás is alátámasztja ezt, hogy a szavak jelentősége a kommunikációban közel sem akkora, mint a többi elem fontossága, tehát, az hogy hogyan is mondom azt a mondatot, milyen hangsúllyal, mimikával, testtartással és így tovább. Az egyik legátfogóbb kutatás szerint, bármilyen kommunikációs helyzetben hatását tekintve csupán 7%-ban jelentősek a szavak, amit kimondunk, a másik 93% nem ezen múlik: 38%-ban a hang (hangszín, hanglejtés) jellemzői, 55%-ban a metakommunikáció (testtartás, arckifejezés, mimika) dönti el, hogy milyen hatással is lesz kommunikációnk a másik félre (Albert Mehrabian, 1967)

Ebben segít sokat nekünk és tréning résztvevőinknek a TA (tranzakcióanalízis), amivel jobban ráláthatunk saját működésünkre és hogy hol csúszhat el a kommunikáció és így a megfelelő kommunikációs eszközt és a felnőtt hatást egyszerre tudják résztvevőink létrehozni, ami nagyban megnöveli az asszertív kommunikáció hatékonyságát, mert nem csak a 7%, a technika, a szavak lesznek a „helyén” – , hanem a hatás is – a másik 93%!

 

Alacsony önbizalom, önértékelés (3.)

 

Az asszertív kommunikáció harmadik gyakori akadályozó tényezője az alacsony önértékelés vagy önbizalom. Gyakran előfordul, hogy valaki kételkedik saját értékében vagy képességeiben, bűntudatot érezhet, vagy akár szégyellheti is érzéseit és szükségleteit. Az sem ritka, hogy aggódik valaki amiatt, hogy mások mit gondolnak róla, vagy a saját boldogsága rovására próbálsz tetszeni nekik.
Ennek a korlátnak a leküzdéséhez pozitív önképet és önbecsülést kell kialakítania, és saját véleményét és szükségleteit ugyanúgy értékelnie kell, mint másokét.

Ezen kívül meg kell támadnia minden negatív vagy irracionális hiedelmet, amely visszatarthat az önérvényesítéstől, mint például: „Nem érdemlem meg, hogy meghallgassanak” vagy „Tökéletesnek kell lennem ahhoz, hogy elfogadjanak”, amik nagyon rímelnek a TA sorskönyvi parancsaira is (ezekkel részletesen és mélyremenően foglalkozunk Játszma képzéseinken)

Ezért is fontos eleme tréningjeinknek az önismereti vonal, mert a fenti korlátozó hiedelmeinket (melyek általában gyerekkorból erednek és érdemes dolgozni rajta, mert felszabadító hatása van) más perspektívából is láthatjuk és a csoportos tréning, a csoport ereje, hogy visszajelzéseket is kapunk a csoportból, ami alapján másképp tekinthetünk magunkat és ez is segíthet könnyebben elindulni a változás útján.

Következő cikkünkben, még 3 gyakori okot hozunk nektek, ezzel is segíteni szeretnénk, hogy jobban átlátható legyen miért olyan nehéz is minden konfliktushelyzetben asszertívnak lenni és hogy hogyan sajátíthatók el nálunk azok a készségek, szemlélet és tudás amivel a csoportos tréningjeink gyakorlásai során el lehet kezdeni leküzdeni ezeket az akadályokat és elindulni egy teljesebb, kiegyensúlyozottabb kommunikáció és élet felé.

Szerző: Pospischill Péter – a GordonTA által kiképzett tréner és coach

Cikkünk folytatását a linkre kattintva éred el:
Miért nehéz az asszertív kommunikáció? – 3.rész

 

Az asszertív kommunikációhoz kapcsolódó népszerű képzésünk a “kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés tréningünk”, ahol a gyakorlatban is elsajátíthatod az asszertív kommunikáció minden fortélyát.