Mi is az a szupervízió?

 

Talán nem túlzás állítani, hogy a segítő szakmák fénykorát éljük. Abban a tekintetben mindenképp, hogy az utóbbi években mennyire megnőtt a coaching és más támogató szakterületek iránt az érdeklődés, egyre többen végeznek ilyen irányú képzéseken.

Ez a tendencia amellett, hogy nagyon hasznos – hiszen mindannyian találkozunk elakadásokkal, melyekben fontos lehet a külső támogatás -, talán még inkább a segítő szakterületek keveredéséhez, a definíciók tisztázatlanságához vezetett.

Tanácsadás, tréning, coaching, team-coaching, csoportos coaching, mentoring, szupervízió – megannyi fogalom, amelyet sokszor hallhatunk – nemcsak a közbeszédben – akár egymás szinonimájaként is említeni.

Természetesen ez valahol érthető is, hiszen sokszor valóban nagyon halvány az a határvonal, mely ezeket a szakterületeket egymástól elválasztja. Nem is beszélve a terápiás, pszichoterápiás munkáról, mely ugyan jobban elkülöníthető a fenti foglalkozásoktól, mégis épp az említett összemosódások, a szakmák felhígulása miatt is érezhették szükségét a törvényi szankcionálásoknak (lsd. a 2020-as „kuruzslótörvény”). Arra, hogy milyen átgondolással és eredménnyel történt mindez, írásunknak nem célja kitérni.

Míg az említett támogató szakmák közül a coaching, tréning fogalma az utóbbi évtizedben hazánkban is elterjedt, a szupervíziós munka kevésbé forog a köztudatban, fogalma így tisztázásra szorulhat.

Mi is tehát a szupervízió? Hogyan különíthetjük el fogalmilag más segítő szakmáktól?

Az alábbiakban a terület jeles – hazai és egyes nemzetközi – képviselőinek definícióit foglaljuk össze, hogy tisztább képet kaphassunk erről a még kevéssé ismert szakmáról.

Egy fontos hazai szervezet, a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága (MSZCT) így határozza meg a szupervíziót:

„A szupervízió olyan lélektani munkaforma, melynek célja a személyes-, szakmai- és szervezeti kompetencia- és hatékonyság növelés, szem előtt tartva a felgyorsult világunkban oly fontos mentális egészség megőrzését és a munkahelyi kiégés megelőzését.

A szupervízió a hivatásgondozás és a munkahelyi lelki egészségvédelem hatékony eszköze.

Olyan partnerségre épülő, szerződésen alapuló tanulási folyamat, melynek elsődleges célja a tapasztalatokból való tanulás és a szakmai tevékenység reflexiója, ami tudatosabb, egyre professzionálisabb munkavégzést tesz lehetővé. (MSZCT: A szupervízióról.)

Szakmai mentorunk, dr. F. Várkonyi Zsuzsa pedig így fogalmaz: „A szupervízió olyan együtt-gondolkodási folyamat, melyben egy tapasztalt segítő foglalkozású kíséri kollégája valamely nehéznek érzékelt – például elakadt – segítői esetét.

A folyamat két legfontosabb eszköze 1) a homályos vagy irracionális elemekre vonatkozó kérdések megfogalmazása és 2) a szupervízor benyomásának megfogalmazása mind zsigeri és érzelmi, mind intellektuális szinten. (GordonTA Szupervízor Akadémia – F. Várkonyi Zsuzsa definíciója.)

 

 

Együttműködő partnerünk, a szervezetünk által indított nemzetközileg is elismert szupervízor képzésén oktatóként is megjelent Matthias Sell, TSTA fokozatú tranzakcióanalitikus pszichoterapeuta, szupervízor, az Európai Szupervíziós és Coaching-Társaság (European Association for Supervision and Coaching, EASC) tiszteletbeli elnöke így határozta meg számunkra a szupervízió fogalmát: „A szupervízió egyfajta tanácsadási folyamat, amely különféle tanácsadási irányzatokra és reflexiós folyamatokra támaszkodhat, és amelyben szakemberek segítenek mások szakmai működésének fejlesztésében. (GordonTA Szupervízor Akadémia – Matthias Sell definíciója.)

 

Legmélyebb értelmében pedig talán Madai Kriszta MCC coach, diplomás szupervizor 2014-ben a Coach Szemlében megjelent cikkében fogalmazza meg többek között azt, mit is jelent számára a szupervízió:

„Személyes hitvallásom szerint a szupervízió egy olyan bizalmi, ítéletmentes, a szakmai és személyes életteret harmonizáló tér, ahol másképpen folyik az idő, és ahol az ügyfél, vagyis a szupervizált másképpen, új perspektívából tud magára, a környezetére és a kérdéseire tekinteni. Egy olyan tér, amiben felfedezheti erősségeit, értékeit és valós vágyait, ahol akár szembe tud nézni a félelmeivel. Erre az új látásmódra alapozva pedig meg tudja fogalmazni a szükséges továbblépéseket. Hiszek abban, hogy az elfogadó, partneri kapcsolat olyan energiákat szabadít fel az ügyfélben, amely változásokat hoz a mindenkori dilemmájában, a megelégedettség és szabadság érzésében, emberi kapcsolataiban és egészségében egyaránt.(Madai Kriszta: “Nincs szükségem szupervizióra” – Avagy mit adhat a szupervízió egy coachnak?)

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a szupervízió egyfajta magasabb szintű szakmai támogató munka, melynek képviselői maguk haladó szakemberekként támogatják ügyfeleiket szakmai tevékenységükben. Akár új szakmai lépcsőfokként is megjelenhet egy támogató szakember, pl. coach szakmai életútján.

Budapest, 2022. 03. 23. Szerző: GordonTA

 

  1.  június 10-én induló Szupervízor Akadémiánkrólbővebb információ itt olvasható: https://gordonta.hu/kepzesek/szupervizor-kepzes/
Recent Posts

Leave a Comment

Kapcsolat

Hagyjon üzenetet, és mielőbb felkeressük!